Prof. dr. Tomislav Stantić és felesége két hónapja érkezett központunkba, ahol nagyszerű körülmények és lehetőségek fogadták nemcsak a sport, hanem az orvoslás területén is.
- Májusban találkoztam először Rátgéber Lászlóval, akinek az Újvidéki TIMS Sport és Pszichológiai Egyetem Tanácsának elnöke, Zlatko Ahmetovics mutatott be. Nagyon tetszik a város, de olyan profizmust és felkészültséget, mint ami a Nemzeti Kosárlabda Akadémián és a Dr. Hepp Ferenc Rehabilitációs és Regenerációs Központban van, még sehol máshol nem tapasztaltam. Nagyszerű lehetőségek állnak a sportolók rendelkezésére, itt aztán tényleg mindent megkap az a játékos is, aki kiváló formában van, az is, akinek rehabilitációra van szüksége, illetve az is, aki csak a fárasztó mérkőzések után regenerálódni szeretne, hogy elkerülje a sérüléseket. Az oxigénkamra használata mellett folyamatosak az oktatások is a használatáról. Egyedülálló lehetőségek állnak rendelkezésre sportszakmai és tudományos területen is, biztos vagyok abban, hogy az itt elért eredmények példaként fognak szolgálni mások számára is – bizakodott a professzor.
A szerb doktor Szabadkán született, ahol fiúgyermek lévén hamar elkezdett focizni a barátaival, majd az akkori Bácska Labdarúgó Klubban folytatta a korosztályos gárdánál. A sportolói karrierjéről kérdeztük a doktor urat.
- Köszönöm a kérdést, nem gyakran tesznek fel nekem hasonlót. Mindig is az volt az álmom, hogy a Maracanã Stadionban, 200 000 ember előtt gólt rúgjak, de máshogy alakult végül az életem. Édesapám szerint fizikálisan sem voltam megfelelő a labdarúgás, aztán megjelent az életemben az orvostudomány, amely életem második nagy szerelme, álma lett. Szerencsére ma már mindkettővel egyszerre foglalkozom: a radiológia mellett a hiperbárikus oxigénterápián keresztül sportolókkal, sportsérülésekkel dolgozom, így nem szakadtam el a sport világától sem – fogalmazott Prof. dr. Tomislav Stantić, aki hozzátette, kiskora óta rajong a Liverpool FC csapatáért, amelynek történelme, alapelvei és mentalitása is nagyon közel áll hozzá.
- Soha nem tartozott a klub a leggazdagabbak közé, de mindig a támadójátékra fókuszáltak, ami egybevág az én életfilozófiámmal is, igyekszem szembemenni a kihívásokkal, megküzdeni az akadályokkal, eddig jó döntésnek bizonyult ez a stratégia – beszélt a mentalitásáról a kiváló radiológus.
A professzor személyes okok miatt, még az orvosi diplomája megszerzése előtt ismerkedett meg a HBO-kamra használatával és előnyeivel, mint mondta, remek iránynak tartja, hogy Magyarországon is egyre népszerűbb az oxigénnel való kezelés.
- Édesanyámnak 2001-ben mindkét lábát meg kellett műteni a diabétesz okozta komplikációk miatt, utolsó lehetőségként ajánlották fel a HBO-t, amely segítségével végül elkerülte a lábamputációt. Azokban az években Szerbiában egyetlen Hiperbárikus Központ volt Belgrádban, ma már viszont tizenöt városban működik sikeresen hasonló intézmény. Nagyon örülök, hogy Magyarországon is egyre több helyen foglalkoznak az oxigénnel történő kezeléssel, nagyon jó az irány. Az egyik legnagyobb sikernek azt tartom, amikor az egészségügyi csapatommal egy súlyos gázgangrénával jelentkező női pácienst sikerült megmentenünk, a sebészeten mély vágásokkal igyekeztek segíteni rajta, mi pedig naponta három alkalommal, 90 percen keresztül kezeltük a hiperbárikus kamrában, amelyet lecsökkentettünk kettő, majd napi egy kezelésre, amelynek köszönhetően nemcsak életben maradt, hanem a végtagjait is sikerült megtartanunk – beszélt a legnagyobb HBO-kamrához köthető sikeréről a doktor úr, aki szabadidejében is gyakran olvas a legújabb orvosi kutatásokról.
A feszített tempóból hosszú sétákkal, sportmeccsekkel igyekszik kiszakadni, feleségével, Andreával a szerbiai Gólija hegységben építettek is egy faházat 1400 méter magasban, hogy tényleg csak a pihenésre tudjanak koncentrálni.